Ez a 91 milliárd forint már biztos nem közpénz
Több mint 90 milliárd forint osztalékot fizet a Mol és a Richter, de nem az államnak, hanem vagyonkezelő alapítványoknak, amelyeknek a kormány a részvénypaketteket átadta - írja a 24.hu.
Több mint 90 milliárd forint osztalékot fizet a Mol és a Richter, de nem az államnak, hanem vagyonkezelő alapítványoknak, amelyeknek a kormány a részvénypaketteket átadta - írja a 24.hu.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az RTL horvát kereskedelmi televíziónak adott exkluzív interjújában pénteken este megismételte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el Mol-INA ügyben. Hozzátette: "a nemzetközi választott bíróságok - beleértve a Horvátország által delegált bírókat is - egyhangú döntéssel mondták azt, hogy itt nem történt semmilyen megvesztegetés". Hernádi Zsolt kilenc év után adott interjút a horvát RTL-nek.
Újabb fejezetéhez érkezett egy egyre nehezebben követhető és magyarázható eljárássorozat, aminek központjában egy közel 10 éves vád áll, miszerint a Mol korrupció révén szerezte meg a horvát olajipari társaság, az INA irányítását. A legfrissebb fejlemények tükrében a horvát alkotmánybíróság elutasította Hernádi Zsolt keresetét a régóta húzódó ügyben, amit a Mol-vezér az "eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok" miatt kezdeményezett.
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte a Mol, hogy hat vezetői feladatokat ellátó személy kapott a vállalat törzsrészvényeiből a Javadalmazási Politika keretein belül, összesen 169 991 darab részvényt osztottak ki a vezetők között.
2022 minden tekintetben az extremitások éve volt, ez hatványozottan igaz az energiaiparra, így a Mol számára is: a második negyedéves bődületes rekordoknál konkrétan újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy ábrázolni tudjuk a az energiaárak egekbe szökése miatt elért elképesztő eredményeket, aztán a harmadik negyedév csak rádobott erre még egy nagy lapáttal. És bár a negyedik negyedév az olajár-esésnek és a szűkülő, de még így is nagyon tág spreadeknek köszönhetően már nem hozott rekordokat a főbb sorokon az olajtársaságnál, a tavalyi évet így is soha nem látott rekord profittal zárta le a Mol. Az eredményhez tehát elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol tavaly végig hozzájutott (és még most is hozzájut) a relatíve olcsó orosz olajhoz; bár a világpiaci árak az év második felében jelentősen mérséklődtek a javuló európai energiabiztonsági kilátások miatt, azonban még mindig jóval magasabban alakultak, mint az orosz termékárak. Annak ellenére ment ilyen jól a Molnak, hogy majdnem az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hatott a működésre.
A Mol arról tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket a BÉT oldalán, hogy Marton Zsombor került kinevezésre, hogy ügyvezető igazgatóként 2023. február 1-jétől vezesse a társaság Kutatás-Termelés üzletágát.
Interjút adott az árplafon eltörlése és az extraprofit-adó emelése után a Telexnek Hernádi Zsolt. A Mol vezérigazgatója többek között elmondta, hogy hetek kellenek ahhoz, hogy ismét a megszokott szinten legyen hazánkban az üzemanyag elérhetősége, ez egyébként egybecseng Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetőjének vélekedésével is. Hernádi szerint bár az árplafon egy átmenetileg szükséges intézkedés volt a kormány részéről, de a problémák kialakulása miatt lépni kellett. A cégvezér a Barátság kőolajvezetékről, az orosz olajtermékekre vonatkozó szankciókról és a százhalombattai finomítót érintő fejleményekről is beszélt.
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja. A lépés abban a tekintetben nem nevezhető meglepőnek, hogy a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehet már becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. A szám nem kicsi, ahogy a Mol részvényárfolyamában ma reggel látható mínusz sem.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai műsora. A mai adás első részében azzal foglalkoztunk, hogy kedd este egy rendkívüli kormányinfó keretében jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, hogy a kormány még aznap este kivezeti a benzinárstopot. A kancelláriaminiszter arra hivatkozott, hogy az intézkedésre az orosz olajexportra kivetett EU-s szankciók miatt volt szükség. A téma ezen aspektusával kapcsolatban Weinhardt Attila, a Portfolio makroelemzője volt a vendégünk. Mai műsorunk második részében is a benzinárstop kivezetésével foglalkoztunk, arról, hogy mikorra állhat vissza az országban a korábban teljesen természetesnek vett biztonságos üzemanyag-ellátás, Gépész Lászlót, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagját kérdeztük.
Egyre súlyosabbak lettek a hetekben az üzemanyagellátási problémák Magyarországon, felvásárlási pánikreakció indult a lakosság részéről, gyakorlatilag a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. A példátlan helyzet elsősorban két körülménynek tudható be az iparági szakértők szerint, ezek az idáig életben tartott üzemanyagárstop okozta importkiesés és a Mol elhúzódó százhalombattai karbantartási munkálatai miatti átmeneti kapacitáskiesés. Mindezek tudatában az elmúlt napokban egyre hangosabbak lettek az árstop kivezetését prediktáló hangok, és tegnap meg is érkezett a várva-várt intézkedés. Az árstop kivezetése kapcsán két fontos iparági szereplővel, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével és a Holtankoljak.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.
Több európai országban lehet üzemanyag-ellátási gond a Mol szlovák leányvállalatának vezetője szerint. Világi Oszkár elmondta, hogy jövő év februárjától az olajhiány és az orosz forrásokat helyettesítő drágább beszerzések miatt gondok lehetnek – írja az Infostart.
A Mol eddig bírta - importőrök nélkül - egyedül ellátni nagykereskedőként a teljes magyar üzemanyagpiacot, amely nehézségre rátett egy-egy lapáttal a százhalombattai finomító műszaki problémája, és az ellátási problémákból fakadó tankolási pánik. Ez a három fő ok vezetett ahhoz, hogy kedden éjjel 23 órától ki kellett vezetni Magyarországon a 480 forintos üzemanyag árstopot, illetve az, hogy a bizonytalan helyzetben nem lehetett újra hozzányúlni az éppen feltöltés alatt álló országos stratégiai üzemanyag készletekhez sem. A kormány kedd éjjel bejelentett döntésében az országszerte kialakult ellátási káosz mellett persze az az előre gondolkodás is szerepet játszott, hogy idő kell ahhoz, mire az importőrök visszatérnek a piacra és így felkészültebb lesz az ország a február 5-i dátumra, amikortól az új uniós szankció miatt már finomított olajtermékeket se vehet az EU az oroszoktól, illetve a Mol se tudja majd ide-oda szállítani a százhalombattai és pozsonyi finomítója között a termékeket.
Rendkívüli időpontra hirdettek meg Kormányinfót, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóval és mint kiderült: ez nem volt véletlen. A kormány döntése szerint megszűnik az üzemanyagok árstopja, már kedd 23 órától, vagyis az eltörlésről szóló bejelentés elhangzása után alig 25 perccel. A jövőben már senkinek sem fog járni a 480 forintos hatósági ár, a taxisoknak sem.
Ma este fél tizenegyre időzíti bejelentését Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt Mol-vezér, ami minden bizonnyal az egyre nagyobb méreteket öltő benzinhiányra lesz kihegyezve. Közben meg is jött a döntés, eltörlik a benzinárstopot.
Egyre súlyosabbak az üzemanyagellátási problémák Magyarországon, a fehér kutak készlethiánya mellett a nagyobb szolgáltatók mennyiségi korlátozásra kényszerülnek, a jelenlegi állapot pedig akár 500 kutat is érinthet, ez a szám napról napra nő. A példátlan helyzetnek két fő eredője van az iparági szakértők szerint, ezek a legalább december végéig velünk maradó üzemanyagárstop és a Mol százhalombattai karbantartási munkálatai miatt érzékelt átmeneti kapacitáskiesés - többek között ezekről is kérdeztük a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét és a Holtankoljak.hu ügyvezetőjét, a szakemberek meglátásai finoman szólva is baljósak.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt tegnap délután Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során hasonló dolgokat mondott el a Portfolio által rendezett Budapest Economic Forum 2022 konferencián tartott beszédéhez. Alapvetően a minket váratlanul érő energiaválság hatásairól, az erre adott reakciókról és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeiről, a kialakuló kétpólusú világrendről beszélt Hernádi. Hangsúlyos volt a prezentációban az orosz energiafüggőség problematikája, illetve a széles körben hatékony alternatívának vélt cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos ellenvetések.
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen. A Mol júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni. Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését.
Ahogy már megírtuk korábban, a Független Benzinkutak Szövetségnek elnöke az üzemanyagszállítások leállítása miatt levelet tervezett írni Orbán Viktornak és Hernádi Zsoltnak, a Mol vezérigazgatójának, most el is küldte a szövetség a levelet és a Portfoliohoz is eljuttatta az írásokat.
A második negyedév rekordjai után az elemzőket alaposan meglepve még feljebb tudta tenni a lécet a Mol, elképesztően magas számokat és új rekordokat tett közzé az olajcég: 1,45 milliárd dollár, azaz közel 581 milliárd forint EBITDA-t szállított a társaság a harmadik negyedévben, ez dollárban kifejezve több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak és több mint kétszerese annak, amit a cég a háború kirobbanása és az energiaárak egekbe szökése előtt, azaz szó szerint békeidőkben hozni tudott. A több szempontból is rekordnak számító eredményekhez elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Annak ellenére megy ilyen jól a Molnak, hogy az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hat a működésre, ahogy arra a gyorsjelentés több pontján is felhívták a figyelmet. Az első kilenc hónap erős számait látva a menedzsment a korábbinál is optimistább lett és az eddiginél magasabb eredménnyel és pénzárammal számolnak 2022-re.
A Budapest Economic Forum 2022 első szekciójának harmadik előadójaként Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszélt "A jövő energiája, az energia jövője" témakörben. A cégvezér elmondása szerint jelenleg a politika átvette az irányítást és a kormányok döntései irányítják a gazdaságot nem pedig üzleti döntések, ami mentén egyre élesebben kirajzolódik az USA és a Kína vezetésével kialakult kétpólusú világrend. Európa húzza a rövidet ebben a "játékban" az orosz energiafüggősége miatt, és ha fenn szeretnénk tartani az energiabiztonságot és a győztes oldalon szeretnénk kikötni a kétpólusú rendszerben, ahhoz elengedhetetlen lenne, hogy visszatérjünk a józan ész politikájához, azaz ne csak a geopolitika, de az üzleti racionalitás is helyet kapjon annál az asztalnál, ahol a hosszú távú, meghatározó döntéseket hozzák.
Három év alatt háromszor csökkentették a bíborosok fizetését.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megvan a megállapodás.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
El kell adniuk a Chrome-ot?
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
